 |
||
|
v0.4 Ez egy rajongói oldal. Minden jog fenntartva a sorozat készítői és tulajdonosai számára. |
||
 |
||
|
Epizódtartalmak A1x17 Letters From Pegasus (Levelek a Pegazusból) Írta:
Rendezte:
Epizódtartalom Nincs már senki Atlantis városában, aki ne tudna a közelgő wraith kaptárhajókról. A "vezetőség" Dr. Weir-rel az élen újra és újra átnézi a lehetőségeiket a jövőre nézve. McKay szokásához híven pánikol, Teyla és az őrnagy igyekszik nyugalmat erőltetni magára és másokra, Ford utolsó mentsvárként a M7G-677-en élő gyerekkolónia ZPM-jének elkobzása és a helyiek átmenetileg Atlantis-ra költöztetése mellett érvel, hogy ilyenképpen próbálják ellátni energiával a város védőpajzsát. Talán még önmaga számára is váratlanul Rodney felvet még egy lehetőséget: küldjenek haza üzenetet. Döbbent arcok fordulnak felé, hiszen az eddigi ismereteik szerint a ZPM-ek energiaellátása nélkül nem képesek féregjáratot nyitni a Pegazus-galaxis határán kívülre, azonban McKay felvázolja előttük a lehetőséget, hogy ha igénybeveszik az összes generátoruk kapacitását, esetleg sikerülhet fenntartani a járatot úgy 1,3 másodpercre. Ez az időtartam, a nagyarcú ám tagadhatatlanul brilliáns szakember szerint több mint elegendő, hogy hazaküldjék az összes eddig megszerzett információjukat Atlantis-ról, a Pegazus-galaxisról, az elöljárók küldetés-jelentéseit... és a tényeket a jelenlegi helyzetükről. Sheppard nem látja sok értelmét, úgy véli segítségre így sem számíthatnak, de Elizabeth szerint mindezekről, és főleg a Wraith által jelentett új fenyegetésről akkor is tájékoztatniuk kell a Földet, ha ez lesz az utolsó cselekedetük. Mindenki munkához lát. Teyla és John az egyik Pocsolyaugróval elébe mennek a támadó-flottának, hogy felmérjék az erejüket. Az esetleges védekezéshez minden további információ hasznos lehet. Mindezt egy olyan bolygó szomszédságában szándékoznak végrehajtani, amelynek lakóival Teyla népe baráti kapcsolatot ápol, ezért felkeresik, és figyelmeztetik őket a közelgő veszélyre. Sheppard csak kapkodja a fejét, amikor a lány már azt tárgyalja le egy családdal, hogy hol találkoznak velük később. Próbálja neki megmagyarázni, hogy ez nem egy mentőakció, de Teyla rojtosra rágja fülét, hogy legalább ezt az egy családot vigyék el. Eközben Rodney elkészül az adatok betömörítésével, és remek hírrel szolgál: nem foglal sok helyet, így felvetődik, hogy küldhetnének haza személyes video-üzeneteket is. Ki-ki az otthonmaradt szeretteinek, és pár szót az elesettek hozzátartozóinak. Ford elvállalja a felvételek elkészítését. Sheppard sem unatkozik, mert a Wraith lezárja a csillagkapujukat, így nem tudnak a flotta előtt meglógni. Újra leszállnak a bolygóra és az álcázott ugró biztonságos rejtekéből nézik, ahogy a wraith Dárdák megkezdik iszonyatos "aratásukat" a sikoltozva menekülő helyiek között. Hosszú, nagyon hosszú ideig várnak és időnkét idulatos vitába kezdenek egymással, hogy mi a fontos ilyenkor és mit is kellene tenni. John igyekszik tartani magát az elhatározásához miszerint nem mozdulnak, de végül valami felkelti az érdeklődését, felpattan és Teylára bízva a hajót eltűnik a éjszakai erdőben. Atlantis-on sorra készülnek a felvételek. Beckett az édesanyjának küldi aggodalmas üzenetét, hogy vigyázzon magára és tartsa be az orvos utasításait...Zelinka önmagáról és a biztonsági előírásokról megfeledkezve anyanyelvén mesél a város felemelkedéséről...a mindíg kimért Bates örmester kisöccsét üdvözli tőle sose hallott gyengédséggel...a feladatukra koncentráló katonák és munkatársak mögül, ha csak pár percre is, de előtűnnek a magánemberek, a testvérek és a gyermekek, akik nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy szólhatnak még valaha személyesen is azokhoz, akik számára most rögzítik szavaikat. De az otthoniaknak nem erről kell hallani, nekik a viszontlátásra kell reményt adni. És becsületükre szóljon, igyekeznek meggyőzően hazudni. (Rodeney mondjuk nagyrészt önmaga heroikus színben történő feltüntetésén fáradozik, de ez nála teljesen szokványos jelenség.) Elizabeth magára vállalja, hogy a hősi halát halt katonák és tudósok családja számára pár mondatban kifejezi részvétét és sajnálatát, természetesen nem említve a körülményeket. Az őrnagy távollétében Teyla begyűjt pár menekültet, majd végre befut John és később megjelenik több helybéli is. Köztük vannak akikért eredetileg visszajöttek volna, de hoznak még sok, szüleiktől elszakadt gyereket is. Ekkor váratlanul felbukkan egy wraith hajó, és sajnos csak néhány embert sikerül időben biztonságba helyezni. A wraith flotta eltávozása után visszatérnek Atlantis-ra, hogy beszámoljanak a látottakról és elszállásolják a túlélőket Elizabeth a jelentés után elújságolja Sheppard-nak a videófelvételek ötletét, és elmondja, hogy minden elesett személy hozzátartozójának felvett egy részvét-üzenetet, egyet kivéve. Sumner ezredes esetében ezt meghagyta Sheppardnak, hogy ő szóljon pár mondatot egykori feletteséről. John Sheppard őrnagy zavartan állt a kamera elé. Mit mondjon? Semmit nem tud róla azonkívül, hogy egy nagyon rövid időszakra az elöljárója volt...és hogy ő maga lőtte agyon. De ott és akkor ezt hitte a legirgalmasabb és legjobb döntésnek. De vajon mások is így gondolják majd? Mély levegőt vett és belevágott, hogy legjobb tudása szerint megemlékezzen egy rendkívül bátor és nagyszerű katonáról az utolsó üzenetben, amit utána Rodney hozzácsatolt a korábban elkészült több tucatnyihoz. Az üzenetek útnak indultak haza....haza az elérhetetlen messzeségben lévő apró kék bolygóra, amitől minden áron távol akarják és fogják tartani a feltartóztathatatlanul közeledő flottát. A Csillagkapu Parancsnokság kissé felbolydult, amikor váratlan bejövő féregjárat nyílt meg a földi kapuhoz. Csak egy pillanat volt az egész, s éppolyan hirtelen vége is szakadt. De búcsúzóul itt hagyott valamit. Walter kíváncsian nézett Carter-re, aki igyekezett megfejteni a forrást, s amikor feltekintett a képernyőről, maga sem akarta elhinni amit mondott: Atlantis....
Írta: Csendvirág  Kapcsolódó fórumtéma |
