 |
||
|
v0.4 Ez egy rajongói oldal. Minden jog fenntartva a sorozat készítői és tulajdonosai számára. |
||
 |
||
|
Epizódtartalmak A1x15 Before I Sleep (Mielőtt elaludnék) Írta:
Rendezte:
Epizódtartalom Elizabeth a vezérlő melleti erkély korlátjának támaszkodva szemlélődik, amiből Sheppard megjelenése zökkenti ki. Az őrnagy figyelmességképpen ajándékkal lepi meg a születésnapján. Egy athosi készítésű edénykével. Még aznap Sheppard, Ford és Teyla a szokásos város-felderítőút során egy újabb laboratóriumfélét talál. Ez a felfedezés igazi meglepetéssel szolgál, mert a helyiségben rábukkannak egy még mindíg működő sztáziskamrára, benne egy rendkívül idős hölggyel. Rodney szerint fel kellene ébreszteni, hiszen ha az ősök egyikéhez van szerencséjük, hatalmas segítséget jelenthet számukra a város megismerésében! Becket amiatt aggódik, hogy ez végzetes lehet számára. A sztáziskamra adatai alapján már 10.000 éve a kamra lassítja az életfunkcióit, lehetővé téve az életbenmaradását. Pro és kontra vitáznak egy sort, de a legfőbb érv a felébresztése mellett, hogy értékes információkkal szolgálhat a többi ZPM helyéről, ami nagy segítség lenne az energiallátási (különösen a pajzs és CSKP-hoz nyitható féregjárat) gondjaik megoldásához.Végül Weir megadja az engedélyt, hiszen az expedíció elindításának egyik célja volt, hogy kapcsolatot próbáljanak létesíteni az esetlegesen még itt élő Ősökkel. Kezdetben nem tűnik sikeresnek az ébresztés, a nő nem reagál, és amikor végre megszólal, csak ennyit mond mielőtt ismét álomba merülne: Működött! Az egyik kezében egy összegyűrt papírt szorongatott, amire öt csillagkapu címe volt felírva. Az eset egyre rejtélyesebbnek bizonyul, és csapat tagjai fokozódó izgalommal várják, hogy a különös túlélő ismét feleszméljen, ha egyáltalán felébred még valaha. Amíg várnak hogy szót válthassanak vele, Sheppard és McKay eltöpreng, hogy a város hatalmas méretei miatt vajon mennyi esély van rá, hogy találjanak még az ősök közül valakit hasonló módon sztázisban tartva. Talán választ kaphatnak rá, mert "vendégük" ismét magához tér, és elég furcsa dolgokat mond. Carson meghökkenve újságolja Elizabeth-nek, hogy a nő a keresztnevén szólította és más dolgokat is tud róluk! Weir lepődik meg a legjobban, amikor kiderül, hogy saját magát láthatja viszont...10.000 évvel idősebben! Minden jelenlévő a talpáig ledöbben! És a 10.000 éves Elizabeth Weir mesélni kezdi a megérkezésük történetét....Minden ugyanúgy történt...legalábbis egy ideig. A fények kigyulladtak, a környezetszabályozók keringetni kezdték a levegőt, de a város energiaszintje hirtelen zuhanni kezdett , így az energiapajzs amely eddig védelmezte a várost a fölé tornyosuló óceántól, perceken belül összeomlott. És nem volt menekvés! Atlantisz soha többé nem emelkedett fel a mélyből és végzetes csapdává vált a földi expedíciós csapatnak. Sumner ezredes az elsők között halt meg egy vízbetörés során, Ford és Becket a társaik mentése során fulladt meg, Rodney az utolsó pillanatig a kaputeremben dolgozott a Puddle Jumper-ek kijuttatásán, hogy utat nyisson számukra...de minden önfeláldozó küzdelme hiábavalónak bizonyult. Weir, Zelinka és Sheppard az egyik Jumper-ban rekedtek, ahol az őrnagy találomra próbálgatta a kezelőpult gombjait, és az egyik lenyomása után a nyílt űrben találták magukat. Váratlanul számukra ismeretlen wraith hajók támadtak rájuk, és az egyik telibe kapta a jumpert. Amikor Weir feleszmélt, Atlantisz múltjában találta magát, egy Janus nevű ős társaságában, aki gondot viselt a sérüléseire és igyekezett a lehető legtapintatosabban közölni, hogy Zelenka és Sheppard is életüket vesztették. Megtudta, hogy a Jumper egy külenleges, Janus által létrehozott időgép volt, és így nem csupán az indítócsarnokból jutottak ki az űrbe, hanem 10.000 évet ugrottak vissza a múltba, amikor az ősök már lesüllyesztették a várost az óceánba, és a wraith blokád alá vonta a bolygót. Az Atlantiszi Tanács nem örült az események ilyenforma alakulásának, és megtiltotta Janusnak, hogy Weirt visszajuttassa a saját idejébe. Janus azonban Weir segítségével kijátszva őket, egy új tervet dolgozott ki. Elhitetve, hogy Elizabeth a városlakók Földre történő evakuálása során eltávozott, elkészíti azt a biztonsági protokollt, ami majd a jövőben a felszínre emeli a lehorgonyzott várost a pajzs összeomlásakor. Sorbaköt 3 ZPM-et, hogy táplálják a város védőpajzsát. De szükséges, hogy valaki ottmaradjon, és a megfelelő időközönként kicserélje az épp lemerült egységet a következő feltöltöttre. Ez a feladat Elizabeth-re várt. Janus beállította a sztáziskamrát, hogy a 10.000 év alatt kétszer ébressze fel, a ZPM-cserék elvégzéséhez. Megmutatta azt is, hogy miként tudja visszakapcsolni a sztáziskamrát. Majd az utolsó ős is eltávozott a városból... Elizabeth egyedül maradt Atlantiszon, és várossal együtt álomba merült. A fiatal Weir megrendülten hallgatja a tragédiák, kudarcok alapjára építkező hihetetlen önfeláldozás történetét. De az agg Weir mindezt nem saját élete végállomásának tekinti, hiszen ezzel adott önmagának és többieknek is egy új esélyt: lehetőséget az expedíció sikeréhez, az életbenmaradáshoz...a hazatéréshez. Még egy ajándékot hozott magával, az öt kapucímmel öt olyan világot, ahol a helyi előörsökön ZPM-eket találhatnak. Elizabeth, Rodney és Sheppard izgatottan hajolnak össze a papírlap fölött. Mindeközben Elizabeth Weir 10.000 éve utazása a végéhez ér, és ezúttal örökre elalszik, hogy végérvényesen átadja helyét fiatal önmagának és expedíciós csapatának, hogy sikerre vigyék a küldetésüket, amiért ő és társai a legnagyobb árat fizették...
Írta: Csendvirág  Kapcsolódó fórumtéma |
